Bejegyzések

5 + 1 tévhit az előválasztásról

Kép
Szerző: Nagy Zsolt   Pezseg az előválasztási kampány: a pártok és jelöltek buzgón begyűjtöttek az induláshoz szükséges aláírásokat, a tévében választási műsorok és viták vannak, és a kormánypártok is reagálnak az előválasztási kampányokra és eseményekre. Természetesen a kritikák – legyen az jobb-, vagy baloldali – is egyre sűrűsödnek, amelyeknek egy része megalapozott, azonban nagyobbik hányaduk félreértésen, félremagyarázáson alapszik. A következő cikkben azt az 5+1 félremagyarázást járom körbe, amely az előválasztást mint politikai eszközt nem tudja vagy nem akarja megérteni, amivel nem a konkrét eseményt, hanem az intézményt ássa alá. Fotó: Bődey János / Telex     1.  „Az előválasztás az ellenzék belső leszámolása, ahol a nagy pártok felzabálják a kicsiket” Az előválasztás során demokratikus úton, a tömegek bevonásával akarják eldönteni az ellenzéki pártok, hogy a 2022-es választáson közösen induló hat-, majd később hétpártivá vált ellenzéki szövetség színeiben ki legyen a 1

Amikor az ideológia előbukkan

Kép
Horváth Zsolt Nagy közfelháborodás övezte azt, hogy a Jobbik megszavazta a melegellenes pedofiltörvényt. A kereszténykonzervatív párt ezzel kétségkívül belerúgott a hazai melegközösségbe, amely nagyon régóta harcol a homoszexuálisokat a pedofilokkal egybemosó narratívákkal, és a jogaik is csorbulnak. Dorka tagtársam lényegre törő bejegyzése minden releváns érzést összefoglalt ezzel kapcsolatban. Az összefogás létrejöttével és a Jobbik mostani szavazata után azonban ki kell nyitni egy új diskurzust: mit várunk az ellenzéki pártoktól? A politika kiüresedése A „Folytatjuk” típusú kampányok során merült fel, hogy mennyire kiüresedett a politika, ha egy ilyen plakáttal és program nélkül választást lehet nyerni. Ez kétségkívül aggasztó, de eddig a (felszínesen) egységes összefogás felől sem hallottunk többet azon kívül, hogy bármi, csak ne Orbán. Jakab Péter az egyik legnépszerűbb miniszterelnök-jelölt aspiráns úgy, hogy gasztronómiai szokásait már kapizsgáljuk, de nem tudunk semmit arr

Miért nem elég az elmélet? - Válasz a fel nem tett kérdésekre

Kép
Lovász Dorka  A véleménycikk Dús András és Nagy Zsolt korábbi cikkeire válaszul született meg. Biztosra veszem, hogy az a közkeletű állítás, miszerint a tényszerű és érzéseket mellőző nézőpontok, egy ilyen vitában tisztább, rendezetebb képet közvetítenek az olvasó felé, s nem kavarják fel az állóvizet, hanem segítenek megérteni a jelen történéseit, hasznosabbak, mint az érzelemfűtött kinyilatkoztatások. Ugyan az is külön értekezés tárgya lehetne, hogy ez a "nyugalomkényszer" vajon kinek az érdekét szolgálhatja, de ehelyütt inkább visszakanyarodnék az eredeti témához, mely nem más, mint a pedofiltörvény és homofób kiegészítése körül kialakult vita tárgyalása. Végeredményben akárhogyan is forgatjuk a szavakat, nézőpontokat és a megértés, elfogadás árnyékában próbálunk menedéket lelni, egyes dolgokra sajnos nem lehet mentség. Nem lehet mentség arra, hogy a többségi társadalom, heteronormatív, fehér ember központú nézőpontja mindenek felett igazolásra találjon az elfogadás zászló

Gyerekeink védelme érdekében? - Mit tesz velünk a politika

Kép
Dús András A múlt hét közepéig úgy tűnt, a parlamenti pártok végre egységesen fel tudnak lépni a pedofíliával szemben.   Ez a szokatlan konszenzus gyorsan összeomlott, miután a Fidesz bejelentette, hogy új, a homoszexualitás és a nemváltás „népszerűsítését” tiltó és a szexuális felvilágosítást korlátozó javaslatokkal egészítené ki a tervezetet. A pontos javaslatokat ebben a posztban nem ismertetem, a részletek ebben a telexes cikkben megtalálhatók. Nagy Zsolt múlt heti cikkében politikai szempontok alapján elemezte a problémát, én a kérdést inkább pszichológiai és társadalmi oldalról szeretném értelmezni.   A modern politika egyik jellemzője, hogy az információs buborékok és a folyamatos hírzaj áttöréséhez egyre szélsőségesebb üzenetek szükségesek. A jól hangzó szlogenek, kommunikációs csapatok által megírt marketingkampányok régóta meghatározzák és tematizálják közéletünket. Ezek kapcsán fontos megérteni, hogy elsősorban nem valóságtartalmuk, hanem átélhetőségük határozza meg a si

A pedofilok már a spájzban vannak? – Avagy ezt teszi a magyar politikával a szélsőséges polarizáció

Kép
Nagy Zsolt Az elmúlt hónapban a kormánypárt, Kocsis Máté vezetésével a pedofília elleni küzdelmet tűzte zászlajára. A héten azonban az érdemi parlamenti munkát itt is a szélsőséges kiegészítőindítványok váltották fel: a Fidesz-KDNP az LMBTQ közösséget akarta bevenni a javaslatba, mire a DK és a Párbeszéd az egyházat támadta be a javaslatával. Az eset nem újkeletű, azonban talán ennek példáján keresztül lehet a legjobban megvilágítani, hogy mi is a probléma a polarizációval, amely szélsőségesen szétszakítja a társadalmunkat. Mi folyik a pedofiloknál? Kocsis Máté eredeti javaslatát kevés politikai kritika érte, nehéz is lett volna támadni azt, hogy a pedofiloknak minél kevesebb esélye legyen a gyerek közelébe jutni. Azonban június 10-én mindkét oldal úgy gondolta, hogy politikai támadást kell belőle csinálni: a Fidesz kiegészítése a civil szervezeteknek nehezítené volna meg az iskolai szexuális felvilágosítást, valamint minden olyan megnyilvánulást korlátozna amely „bemutatja” vag

Kultúrkedd: Az erdő kapitánya

Kép
Kultúrkedd néven ismert rovatunkkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkekkel. Ezen a héten Milbacher Dani ajánlja nektek Az erdő kapitánya című rajzfilmet. A magyar rajzfilmekre általában nosztalgiával emlékszünk vissza. Ekkor óhatatlanul előkerül a Macskafogó vagy a Szaffi, de Az erdő kapitányáról keveset szoktunk beszélni. Ez is egy tipikus állatmese, amelyben a megszokott kutya-macska ellentét áll a középpontban. A Kapitány, mint rendőr kutya, és Zéró a fondorlatos bűnöző macska – kisebb képzavarral élve – macska-egér játékát követhetjük végig. Ugyanakkor sok más állat is szerepel a történetben, akik békében élnek egymás mellett. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy na jó, de ennek milyen közéleti, társadalmi relevanciája van? Hát

Kultúrkedd: Borgen

Kép
Kultúrkedd néven ismert rovatunkal célunk rávilágítani a politika és a kultúra kapcsolatára, miközben tartalmas szórakozást is ajánlunk. Minden kedden készülünk egy rövid összefoglalóval valamilyen mű kapcsán, így találkozhattok könyvekkel, filmekkel, zenékkel, sorozatokkal és egyéb más kultúrcikkekkel. Ezen a héten Dús András ajánlja nektek a Borgen című sorozatot. Az utóbbi években nagy népszerűségre tettek szert a politikai témájú sorozatok. Talán a műfaj leghíresebb darabja a Kártyavár, de a társadalom, közélet és hatalom, kérdései nagyon erősen megjelennek az olyan sorozatokban is, mint A korona vagy a Trónok Harca.   Én most egy kevésbé ismert, de kiváló dán belpolitikai sorozatot, a Borgent szeretném röviden ajánlani. A történet középpontjában Birgitte Nyborg politikus áll, akit a cselekmény kezdetén megválas ztanak Dánia első női miniszterelnökének. Ezek után azt követhetjük nyomon, hogy milyen politikai és stratégiai ügyeket, válságokat kell megol